19. Fejezet /Különkiadás/

- Harry Styles -

Csendben ültem a padon, míg az agyam ezer dolgon kattogott, apám beavatott a maffia zűrös világába, már nem csak egy játékként élt az elmémben, ez a valóság. Itt már az embernek nincs két élete, hogyha meghal, újra éledjen, nem itt egy kicseszett életed van és, ha lelőnek? Így jártál. Itt nem érdekel senkit, hogy mi történik, veled csak a saját jó léte érdekel mindenkit. Ezért is szar ez a világ.

A tenyerembe temettem az arcomat és egy röpke imát ejtettem ki a számon, ez most komoly? Most komolyan én egy hülye maffia vezér fia lennék? És ezt eddig, hogy nem vettem észre?

A szél az arcomba fújta tincseimet, amiket egy határozott mozdulattal csaptam hátra. Miért nincs itt anya? Miért kellett meghalnia? Talán a halálának köze van ehhez az egész maffiához? Hirtelen beugrott apám utolsó mondata… El kell hagynod Emilyt. Ő a te gyenge pontod, és ezt mindenki jól tudja, ki is fogják használni… mit akar ez jelenteni? Szakítanom kéne Emilyvel emiatt a szar miatt? Na, ne röhögtessenek már.

Gyorsan talpra ugrottam és barátnőm otthona felé vettem az irányt. A szél nem csendesült le, sokkal inkább egyre csak erősödött, a fák megcsavarodtak tengelyük körül és vészjóslóan recsegtették meg törzsüket, mintha figyelmeztetni akarnának valamire. Valami veszélyre, ami egyre csak közeledett felém.

Emily lakásához érve azonnal bekopogtam és nem kellet sokat várnom arra, hogy szőke hajú barátnőm ki ne nyissa az ajtót. Egy kinyúlt pólót viselt, porcelánfehér bőre, mihelyst meglátott rózsaszínes árnyalatban kezdett úszni, kék szemeit rám emelte és a nyakamba ugorva invitált egy heves csókba. Hirtelen elfelejtettem apám szavait, már nem érdekelt a maffia és az sem, hogy talán a saját életemet teszem ezzel kockára.

 - Hiányoztál – nevetett fel csilingelő hangon. Ajkaim ellen nyomta a sajátjait, majd egy kacér pillantás mellet elszaladt mellettem. Imádtam benne, hogy minden rossz dolog ellenére ő mindig vidám és boldog és kedve általában rám ragad.

 - Te is nekem – suttogtam magamnak, mert már rég elszaladt előlem. – Hova mentél? – kiáltottam utána vigyorogva.

 - Maradj ott! – sipákolta ijedten, de már késő volt.  A szobába lépve, megmerevedve figyeltem a férfit, aki magához szorította Emilyt. – Harry… - lihegte könnyeivel küszködve. Megrökönyödve figyeltem őket, ki ez és mit akar Emilytől?

 - Engedd el! – kiáltottam rá ingerülten. Szemeim szikrákat szórtak, de testem remegett. Félelmetes volt azt látni, hogy a szerelmed egy idegen karjai közt sír, féltve az életét. – Mit akarsz? Van, pénzem csak kérlek, ereszd el! – könyörögtem elvesztve minden tekintélyemet. Emily sem segített a helyzeten, könnyei egyre gyorsabban szántották fel selymesen puha bőrét.

 - Nem volt nehéz csapdába csalogatni ezt a kis ribancot – suttogta mély hangon. Nem lehetett sokkal idősebb nálam. Nagyjából egyforma magasak lehettünk, de látszott, hogy ellenfelem sokkal jobb kondiban volt, mint én, így nem akartam harcba hívni, de ha baja esik, Emilynek képes lennék neki menni. – Ne játszd a hős szerelmest Harry – nevetett fel gúnyosan. Szemöldökömet összeráncoltam és maszkkal fedett arcára meredtem. -, megcsalt nem is egyszer – kacagott tovább, de ennyi nekem tökéletesen elegendő volt.

 - Sajnálom – hebegte barátnőm. Abban a percben a düh egyszerűen minden porcikámat kitöltötte, csalódottan néztem rá, majd fogva tartójára.

 - Mit akarsz? – kérdeztem meg újra, nem törődve darabokra hulló szívemmel.

 - Mond meg az apádnak, hogy London nem sokáig lesz még az ő karmaiban, csak számítson erre – sziszegte fogcsikorgatva. – Most pedig ha megbocsátasz… - és vége. Emily felsikított, és egy adag vörös vér spriccelődött a padlóra. A férfi elmosolyodott, majd az ablakon át távozott csak egy dolog maradt meg belőle. Az pedig zöldesbarna szeme volt. 

Kedves Olvasóim!

Jó ez tényleg egy aprócska szösszenet, de azért mégis ma van Harry születésnapja, így egy kis betekintést adtam főhősünk múltjába. Nagyon rövidke lett, de pont ilyen kis picikére terveztem, igen még tervezek ilyen kis "különkiadásokat", amik ugyan ilyen rövidkék lesznek. A rész valamikor hétvégén jön addig is legyetek jók!

Oh és Boldog Születés napot Harry! :)

Puszil mindenkit Kira!

Ut.: a helyesírási hibákat kérlek nézzétek el!