London
utcáit róva megakadt a tekintetem egy lányon, aki éppen egy sikátorba tartott.
Fejét összevissza kapkodta és idegbajosan rezzent össze minden zajra, arca
meggyötört volt, szemei alatt hatalmas karikák húzódtak, míg szemei fehér része
már nem is látszott a sok vörös értől. Orra piros volt és folyamatosan a
kezével törölgette azt, ujjait tördelte majd elnyelte a sikátor sötét világa.
Mikor kijött egy tasakot dugott el a farzsebébe. Tekintetével az utat
pásztázta, ami végül megállapodott egy étteremnél. Éhesen szaladt az épület
felé, viszont nem figyelt az útra és egy kocsi alá került.
Az emberek megálltak
egy pillanatra és arra fordultak, az arcokon egyszerre szaladt át az ijedség,
szánalom és gúny fintora. Miután kiszemlélték magukat ment is tovább az élet, az
autós elhajtott, az emberek pedig tovább siettek a dolgukra egyedül én rohantam
a nőért és próbáltam életet lehelni a holt testbe. A mentőket hiába tárcsáztam
nem vették fel, minden tudásomat bevetve se tudtam segíteni rajta így hagytam
és tovább róttam az utat. Visszanéztem, és egy kukás egy zsákba rakta a testet,
majd felhelyezte a kocsijára és elhajtott.
Kétségtelenül ez London, ahol senkit
sem érdekel semmi, nem rezzenek össze egy-egy holttesttől, mert ez itt
mindennapos. Nem telik el úgy nap, hogy ne hunyt volna el valaki
droghasználatban. Igen, ez teszi rúttá ezt a várost. London említésére minden
embernek a maffia jut eszébe, sajnos ez a város a maffia otthona. Aki bármiféle
kábítószert akarna, az itt megtalálja. Virágzik a drogkereskedés és ez ellen
nem tehetünk semmit, mert a rendőrség nagy része ugyanúgy a maffia keze alatt
van. Galád módon lefizetik a rendőröket így azok szemet hunynak, egy-egy ilyen
eseten, az emberek persze erről mit sem tudnak és abban a hittben élnek, hogy
mi talán segíthetünk rajtuk.
Már én sem bízok a rendőrökben, átvágnak minket.
Egy titkos szolgálatnál kerestem állást. Persze ez nem így hip-hop történt, de
inkább ne menjünk bele. Összehúztam magamon a kabátomat és beléptem a meleg
épületbe, arcomat azonnal megcsapta a tea és a forró csoki lágy keveredése,
csodás párosítás.
Átvágtam
magamat az aulán és minden kollégámnak egy gyors sziát ledarálva mentem a saját
irodámba. Kabátomat felakasztottam egy akasztóra, majd elfoglaltam a bőr
ülésemet. Nem sokáig élvezhettem a nyugalmat, mert Josh két kopogás mellet
bedugta a fejét.
- Szia! – lépett be. Testét egy irodai mellény
és egy fehér ing fedte.
- Helló! – kortyoltam bele teámba. Kíváncsian
pillantottam rá, de nem nagyon akaródzott megszólalni.
- Del gyere a főnök hívatott minket – sóhajtott
fáradtan. Azonnal leraktam a teámat és mellé állva vágtunk át a folyosón.
Főnökünk ajtajánál egymásra nézve puszta szemkontaktusból megbeszéltünk
mindent, majd egy mély sóhaj mellet beléptünk. Kedvesen fogadott minket és már
ebből tudhattuk, hogy egy újabb feladattal szán meg minket.
- Gyertek, csak foglaljatok helyet – invitált
be kedvesen. A hangulat nem sokára megfagyott és főnökünk kegyes mimikájából
egy komoly fintor lett. – Jó vágjunk a közepébe – kezdett neki. – Egy új
feladattal szeretnélek titeket megbízni. Nem hiába választottalak titeket.
Megbízom bennetek, ergo egy fontos feladatról lenne szó – köhintett egyet. Haja
csapzottan ragadt a homlokához és az ő szemeit is hatalmas karikák díszítették.
Egy újságot előhúzva mutatott egy képre. – Gondolom, felismeritek őt – mutatott
rá egy ősz hajú pufók alakra, így első látásra az ember nem gondolná róla, hogy
ő London vezére. Szó szerint Ő irányít mindent és ez a ruhájáról igen csak
meglátszott. Bólintottunk. – Na, őt kell lebuktatnunk – ejtette ki lassan a
szavakat. Homlokomon a ráncok összeszaladtak és értetlenül meredtem rá. Josh
ugyanígy tett egyikünk sem érette, lebuktatni, de hogyan?
- Elnézést, de tessék? Ez nem ilyen könnyű, ez
egy maffia vezér! Egész Londont ő uralja, hogyan tudnánk lebuktatni? – szólalt
meg Josh egyetértően bólintottam, mire elmosolyodott.
- Tudom, hogy nem lesz könnyű, ezért is
bíztalak meg titeket. Be kell épülnötök a maffiába – mondta ki nekem meg
leesett az állam. Mi van?
Kedves Idetévedő Olvasók!
A nevem Kira, és ez lenne az első blogom. Ha valaki idetévedne és tetszene neki a fejezet, kérlek hagyjon nyomot magad után. A részek, ha minden igaz hétvégenként, szombaton várhatóak.
Puszil és Ölel Titeket Kira!
Kedves Idetévedő Olvasók!
A nevem Kira, és ez lenne az első blogom. Ha valaki idetévedne és tetszene neki a fejezet, kérlek hagyjon nyomot magad után. A részek, ha minden igaz hétvégenként, szombaton várhatóak.
Puszil és Ölel Titeket Kira!
Szia nekem nagyon tetszik *...* Várom a kövit!!! :D
VálaszTörlésSzia!
TörlésNagyon örülök, hogy tetszik!:D Holnap hozom a kövit!
Puszi Kira!
szia nos én egy idetévedő idegen olvasó vagyok . Szokatlan történet amit kitaláltál s ez tetszik , szóval ne add fel és írj még ilyen érdekes történeteket , hidd el kíváncsian fogom olvasni őket . Amúgy eddig nagyon teszik :)
VálaszTörlés